irka-firka

Beszélgetés
Dr Guseo Andrással
a pozitív gondolatok
erejéről
a sclerosis multiplex
kapcsán

Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, –
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ,
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

1943. május 26.

Ma száz éves Gyarmati Fanni. Isten éltesse!

2012. szeptember 8.

Misztrál

Indulj el
egy úton

2012. július 22.
Zeno09 Virágzás című fotója

(Zeno09 Virágzás című fotója a fotohaz.hu-ról)

CSUKÁS ISTVÁN: Rövid életemet megtoldom

Rövid életemet megtoldom hosszú nyári délutánnal,
ami szárnyalni akar még belőlem, az itt is szárnyal,
hiszen kiderült, mint egy majdnem megfejtett keresztrejtvény,
hogy mindenhol megszületik a vers eleve elrendelvén,
a többi meg, nos, a többi itt marad lent a földön,
ami kimaradt a költeményből, azzal is illik törődnöm,
mert mohó és buta, szertelen, s nincs benne semmi szellem,
de hát bármily esendő, szeretem, s muszáj egy-két cselt kieszelnem,
hogy ne fájjon kicsiségem, s a kurta időn kétségbe ne essem,
vagyunk egy páran így e zölden habzó magányos égitesten,
amely a koporsónk lesz, de most lustán a nyárba fordul,
vele fordul a kert, fényt szürcsöl a klorofill, majd megbolondul
a boldogságtól, dagadt erekkel lüktet a fa, s mintha
vándorútra kelne, a szomszédból átkúszik a szederinda,
a kutya szőrös, bogáncsos pofájából sárga drágakő világít,
elnyel a mámor, s mélyül velem a határtalan öntudatlanságig,
bennünk a világ, s mi benne csücsülünk nyakig a világban,
mint a rég elfelejtett udvaron a napra kitett gyerekkori kádban,
a mostani udvar, mint derűs ripacs, a régire visszajátszik,
bár látom a csalást, de vele játszom, most már semmi se hiányzik,
ha mozdulok, velem mozdul fuldokló sóvársággal minden énem,
aki voltam s akit elhagytam, ahogy az szokás, úton és útfélen,
s visszanézhetek megnyugodva, vissza is látok apámig, anyámig,
e kifogyhatatlan nyári délutánból küldhetek nekik is egy sugárnyit,
s a többinek is a föld alá, a halottak elporladt szemhéja megremeg,
száj nélkül súg a rög: veled vagyunk, ne félj, mi örökké veled,
fordíts hátat bátran, mert szeretnek, s szívemben ne legyen kétely,
nyakamban pányva, s ne csak azt merjem, amit más is merészel,
súlytalanabb már nem is lehetne, ami végül leránt a földbe,
futólag pillantok erre-arra, ez volt az egész, kevéske nyári zöldre,
és mégis és mégis, legalább próbáltam az öröm ujjhegyén megállni,
nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni!

2012. július 3.

Pribojszki
Mátyás
Band

I'll play
the blues
for you

Tegnap gyereknap volt, és a városi program végén egy koncert felnőtteknek a tóparton :)

A végére egész népes közönségnek adott fergeteges koncertet a Pribojszki Mátyás Band. Hihetetlen volt hallani, de még sosem léptek fel nálunk. Gyertek hozzánk máskor is, hamar!

2012. május 28.

S miért lát kicsivel többet az ember,
ha csöndesen ül egy percig… így…
s behúnyja a szemét?…

Dsida Jenő: Megint csupa kérdés (részlet)

2012. április 15.

Az a legnagyobb gond… az az egyik legnagyobb gond, tudniillik van belőle több is… szóval, az emberek kormányzásával kapcsolatban számtalan fő gond egyike annak a személyével függ össze, akire ezt az egész dolgot rábízzák, jobban mondva, akinek sikerül rávennie a többieket arra, hogy engedjék meg neki, hogy az csináljon velük, amit akar.

Összegezve: jól ismert tény, hogy azok az emberek, akik mindenáron kormányozni akarják a többieket, ipso facto, a legalkalmatlanabbak erre a célra. Az összegzést összegezve: ha valaki el tudja érni, hogy elnökké választassa magát, akkor arra a világért sem szabad rábízni ezt a munkát. Az összegzés összegzés összegezve: az emberekkel folyton csak baj van.

A helyzet tehát a következő: a Galaxis egymást követő elnökei annyira élvezik a hatalommal járó hűhót és palávert, hogy csak nagyon ritkán veszik észre, hogy valójában nincs is hatalmuk.

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak (részlet)

2012. április 4.

Gryllus Vilmos

Kősziklán felfutó

2012. március 18.

Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

Woody Allen

2012. március 18.

Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne.
Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom.
Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.
Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.
Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük.

Fekete István

2012. február 12.

Még soha, senkit nem szerettem meg a youtube-ról. Amúgy is kedvenceimet még jobban igen, de onnan soha nem lett kedvencem. Eddig.

Ez is úgy indult, mint máskor. Hallgattam mást, kattintgattam tovább… és egyszer csak fejbevert egy előadás, egy olyan előadótól, akinek addig csak a neve volt ismerős: Ferenczi György. Az előadás a Kaláka negyvenedik születésnapjára szervezett köszöntő rengeteg, észvesztően szuper produkciójának egyike volt. Aztán a továbbkattintások során következő állomás: a Villa Negra-egyveleg. Amikor pedig meghallgattam a lenti videót, elvesztem :)

2012. január 21.


Ferenczi György
és a
Rackajam
Bársony Bálinttal

Nem ver meg
engem az Isten

2012. január 8.