Együltő helyemben olvastam végig az oldalakat. Nagyon régen nem lapoztam ilyen feszülten „könyvet”.
A bevezető oldalakat még egyszer…
Aztán rákerestem, hogy mi történt Hintával a műtétek után.
hg.hu: Az áhítat legszebb hajlékai
Ponferrada templom, Leon, Spanyolország (fotó: ©Pablo Vicens)
Olyan kár, hogy hazai épületekről ilyet szinte soha nem lehet ilyen cikket írni. Maximum egy-egy magánmegrendelő építtet magának valami haladót, nem a múlt másolásáról szólót.
Forrás most is a hg.hu (nem is nézek vissza a kommentjeikre, mert csak elkeserednék…)
Snétberger Ferenc
&
Paolo Vinaccia
—
Gypsy
Mednyánszky Virág Juditnál
Jegespatak
Múlt vasárnap jártam a Falk Miksa utcában a kiállításon. A rengeteg néző ellenére fantasztikus élmény volt. Szerencsére még a tárlatvezetés előtt végig tudtuk járni a termeket. Mert aztán 11-től amilyen tömeg keletkezett, olyat még nem láttam. Beszorultunk az alsó szintre, aztán ahogy vonult le a tömeg fentről… az utcán is vastagon álltak, biztos.
Szeretem ezt az utcát :)
Sajnos nem ennyien voltunk amikor ott jártunk. Vagy szerencsére, mert ha ekkora érdeklődés lenne, Virág Juditék nem rendeznének ilyen kiállításokat… (fotó: Népszabadság, Reviczky Zsolt)
Az Artmagazin blogja pedig mindent leírt, amit még ideírhatnék.
Aki harcol, veszíthet. Aki nem harcol, már vesztett is.
Bertolt Brecht
Quimby
on
A38 ship
—
22.06.2005.
(fotó: nol.hu)
REMÉNYTELENÜL
Lassan, tünődve
Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
Vas-színű égboltban…
Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó – –
Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam – –
Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék – –
Quimby
—
Sehol
se
talállak
Let's colour – Sopron
A Let's Colour mozgalom India, Nagy-Britannia, Brazília és Franciaország után elért Magyarországra is.
A forgalmas, de elhanyagolt gyalogos-kerékpáros-vasúti aluljáró megszépítéséhez az egész város összefogott: a festékgyár pályázatára a város-kertészet, a vasút, a Közlekedésbiztonsági Egyesület és a Bringázz Sopron Mozgalom közösen nevezett, és a második legtöbb szavazatot szerezték meg.
Bővebben: 4szoba.hu
Yoko: Chrysler Building
Red
Hot
Chili
Peppers
—
Road
Trippin’
Tóth Árpád: Őszi kérdés
Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?
És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve,
Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már Szeptember, a nagy szénásszekér?
S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakult időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!
S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simult, s bús kezeidet nyalta?
Amy
Winehouse
—
Back
to
Black
r.i.p.
„Néha magamba kell csípnem, hogy ez tényleg igaz”
Festői környezetben hozott létre tábort Snétberger Ferenc gitárművész hátrányos helyzetű, roma gyerekek számára. Évente hatvan tehetséges fiatal tölthet el három hónapot a felsőörsi zenei táborban. Elismert művészek oktatják őket, az órák után pedig spontán zenekarokba verődve ontják magukból tovább a dallamokat.
Forrás: [origo]
Bognár László Hangszerelem
című alkotása a táborban
Bársony Bálint
&
Juhász Attila
Jazz Quartet
feat
Luanda,
Tóth Gabi
Tóth Vera
és a
Sunshine
Gyermekkórus
Somlyó Zoltán: Csak addig…
Szeretnék addig élni,
míg élni érdemes.
Míg szívem nem öregszik,
hajam még nem deres.
Amíg öröm a munka
és tisztán lát a szem,
amíg a nap s az éjjel
mind, mind enyém leszen.
Szeretnék addig élni,
míg csábít az öröm,
míg bíztat a reménység
e földi körökön.
Míg szabad lesz a lábam
és erős két karom,
amíg az élet terhét
cipelni akarom.
Amíg a nyári szellő
szivemben lengedez –
szeretnék addig élni,
míg újra béke lesz…
A fény művészete
Moholy-Nagy László: Untitled
(Fujicolor Crystal Archive print, Andrea Rosen Gallery, New York, © Estate of László Moholy-Nagy)
Olvasok is,
nemcsak firkálok:
- Mai Manó Ház – blog
- DryIcons
- Yoko
- Gerendás Péter
- hg.hu
- webbrand
- unicef
- PIM
- Kávészünet
- Európai Roma
Zenei
Szakkollégium - Katyi Ádám
- Kieselbach Galéria
- eozin
- PALA8
- Ács Zoltán
- CSS Mania
- TUTORIAL.HU
- Pettyenetek
- WWF
- ART NET
- FotóHáz
- zwoelf
- Győri Napilap